Az ENSZ és a WWF felemelkedik: évente 430 millió tonna műanyagot állítanak elő

2023. június 5. a Környezetvédelmi Világnap, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete 1972-ben alapított. Az idei év témája az volt, hogy megoldást találjunk a műanyagszennyezés okozta válságra, amelynek 99%-a környezetszennyező és nem megújuló forrásokból származó vegyi anyagokból áll. A WWF a "Műanyag: A természettől az emberekig. Ideje cselekedni" című közleményében nemcsak adatokat idéz, hanem gyors és pontos megoldásokat is sürget a műanyagszennyezés, különösen az egyszer használatos és az ipari műanyagok csökkentésére. A turizmus a műanyagszennyezés egyik fő okozója, de kétségtelenül nem ez az egyetlen ok. Az biztos, hogy minden egyes év elteltével egyre inkább azon kapjuk magunkat, hogy egyre inkább a vissza nem térő pont felé sodródunk.

A "Környezetvédelmi Világnap" alkalmából a WWF közzétette jelentését, amely valóban riasztó adatokat tartalmaz. Konkrétan arról van szó, hogy évente 22 millió tonna műanyaghulladék kerül a tengerbe, és ugyanennyi kerül a szárazföldre ugyanebben az időszakban, és ez a mennyiség többnyire egyszer használatos műanyagból áll.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja a turizmusról mint a Föld hatalmas műanyagszennyezésének egyik fő okáról beszél. A számadatok szerint tízből nyolc turista a tengerparti területeket látogatja meg, és így évente nyolcmillió tonna műanyagot juttat az óceánokba. A jelentés megemlít néhány terméket, amelyek különösen károsak a környezetre, például az egyszer használatos műanyag samponos flakonokat, fogkeféket és fésűket tartalmazó udvariassági csomagokat, amelyeket a szállodák biztosítanak a vendégek számára.

Az ENSZ a turizmussal és az azzal járó környezetszennyezéssel kapcsolatos növekvő tendenciáról beszél. Úgy tűnik ugyanis, hogy a nemzetközi turisták száma 1980 és 2019 között 177 millióról közel 1,5 milliárdra nőtt (évente). Ráadásul az ágazat mostanra kezd visszaállni a járvány előtti szintre: 2023-ban kétszer annyian utaztak eddig, mint tavaly ugyanebben az időszakban.

Mind az ENSZ programja, mind az Utazási és Turisztikai Világtanács hangsúlyozza annak fontosságát, hogy nemzetközi szinten összehangolják az intézkedéseket, politikákat, infrastruktúrákat és modelleket annak érdekében, hogy az idegenforgalmi ágazatot körkörös környezetté tegyék, amely nem termel hulladékot és újrahasznosítja a rendelkezésére bocsátott erőforrásokat.

E jelentések szerint évente 430 millió tonna műanyagot állítanak elő, amelynek kétharmada rövid élettartamú termék, amely gyorsan hulladékká válik. Összességében az előállított műanyag 99%-a környezetszennyező és nem megújuló forrásokból származó vegyi anyagokból áll.

Az elmúlt 50 évben a műanyagból származó hulladék és a műanyagból származó szennyezés több mint 50-szeresére nőtt az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint. Ráadásul jó tudni, hogy a műanyag soha nem semmisül meg teljesen, hanem részecskékre bomlik, amelyek aztán bekerülnek a környezetbe, és ami még fontosabb, a halak és a haszonállatok lenyelik őket, mielőtt az emberek az élelmiszereken és a csapvízen keresztül fogyasztanák.

A "Kormányközi Tárgyalási Bizottság" (INC-2) néhány nappal ezelőtt ülésezett a franciaországi Párizsban, hogy kidolgozzon egy globális műanyagipari szerződést. A cél, ahogy a név is mutatja, a műanyagszennyezés teljes felszámolása a világon.

Maga a WWF a hivatalos honlapján az elmúlt napokban egyfajta felhívást intézett a világhoz: "A WWF felszólítja a kormányokat, hogy támogassák a "nagy kockázatú és szükségtelen" egyszer használatos műanyagtermékek, például a műanyag evőeszközök, az elektronikus cigaretták és a kozmetikumokban található mikroműanyagok globális betiltását és fokozatos kivonását, valamint a műanyagtermékek életciklusa végének kezelésére vonatkozó szigorúbb ellenőrzéseket, amelyek ösztönzik és hatékonyabbá teszik az újrahasználatot, a gyűjtést és az újrahasznosítást.

Eva Alessi, a WWF Olaszország fenntarthatóságért felelős vezetője is felszólalt: "Számos ország már konkrét intézkedéseket hajt végre a környezetbe kerülő műanyagszivárgás megszüntetésére, a használat csökkentésére és az újrahasznosítás javítására, az egyszer használatos műanyag tárgyak, például a zacskók vagy a szívószálak betiltásától kezdve a kozmetikumokban található mikroműanyagokig. De tudjuk, hogy ez nem elég. Összehangolt megközelítésekre van szükség, amelyeket globálisan elfogadott szabályok vezérelnek, amelyek nagy léptékben képesek változást elérni, és minden országot és vállalatot azonos játéktérre helyeznek. 2023-at írunk. Nincs okunk arra, hogy világszerte sok felesleges és káros egyszer használatos műanyag terméket tartsunk forgalomban, amikor tudjuk, hogy ezek a termékek sok környezeti hatást okoznak, szennyezik a vízfolyásokat, elfojtják az óceánokat és bekerülnek a saját táplálékláncunkba. Az iparági tudás és a kutatás fenntarthatóbb megoldásokat kínálhat. Olyan szabályozásokra és ösztönzőkre van szükségünk, amelyek az innováció ösztönzésével és a körforgás előmozdításával támogatják ezt az átmenetet.