TUDOMÁNYOK
Még a közösségi média korában is megmarad az elkülönülés hat foka.
A hat szeparációs fok elmélete, amely feltételezi, hogy minden egyes ember a világon bármelyik másik emberrel összekapcsolható egy legfeljebb öt közvetítővel rendelkező ismeretláncon keresztül, az egyik legnépszerűbb és legszuggesztívebb társadalmi elmélet, amely valaha is született, és a közösségi hálózatok korában még ma is érvényes lehet.
Az 1960-as évek közepén történt, amikor egy harvardi professzor levelet küldött egy ismeretlen nebraskai farmernek, abban a reményben, hogy a levél egy teljesen véletlenszerű kapcsolati háló révén eljut a valódi címzetthez Bostonba.
Ma a firenzei Nemzeti Kutatási Tanács Komplex Rendszerek Intézete (CNR-Isc) által koordinált tanulmány - amelyet spanyol, izraeli, orosz, szlovén és chilei kutatók írtak alá - kimutatta, hogy a közösségi hálózatokon lévő kapcsolatok hasonlítanak a Milgram által az 1960-as években találtakra.
Hat fokos elkülönülés a közösségi médiában
A hat szeparációs fok elmélete, amely feltételezi, hogy minden egyes ember a világon bármelyik másik emberrel összekapcsolható egy legfeljebb öt közvetítővel rendelkező ismeretláncon keresztül, az egyik legnépszerűbb és legszuggesztívebb társadalmi elmélet, amelyet valaha is alkottak, és talán ma, a közösségi hálózatok és a digitális platformokon létrejövő kapcsolatok korában is érvényes.
Di Original uploader was Pilgab at hu.wikipedia - Originally from hu.wikipedia; description page is/
Karinthy Frigyes és Stanley Milgram
Karinthy volt az első, aki 1929-ben a Láncok1 című folyóiratban megjelent azonos című elbeszélésében elméletet alkotott erről a fogalomról. Ezzel szemben Stanley Milgram volt az, aki megkísérelte empirikusan bizonyítani az elmélet igazságtartalmát. Miután véletlenszerűen kiválasztott egy csoportot, arra kérte őket, hogy küldjenek egy csomagot egy több ezer kilométerre lévő Massachusettsben élő idegennek. Mindegyikük tudta a címzett nevét, foglalkozását és lakóhelyét, de a pontos címet nem. Ezután a kísérletben részt vevők mindegyikét arra kérték, hogy küldjék el a csomagjukat egy olyan ismerősüknek, aki véleményük szerint a legnagyobb valószínűséggel ismeri a végső címzettet. Az eredmény az lett, hogy a csomagok megérkeztek a célállomásra, és mindenkinek öt és hét lépés között volt az útja.
A tanulmány
A "Physical Review X" című folyóiratban megjelent tanulmányt a Firenzei Nemzeti Kutatási Tanács Komplex Rendszerek Intézete (CNR-Isc) koordinálta, amelyet spanyol, izraeli, orosz, szlovén és chilei kutatók írtak alá.
A vizsgálat eredményei
Ezeket a szavakat Stefano Boccaletti (CNR-Isc), a tanulmány koordinátora mondta a fortunita.com weboldalról: "A közösségi hálózatok olyan egyének dinamikus kaptárát alkotják, akik stratégiai kapcsolatokat keresve navigálnak a hálózatban. Ennek során egy állandó költség-haszon játékot folytatnak, amelynek célja a megfelelő kapcsolatok megszerzése, amelyek az egyént központi pozícióba helyezik. Meglepő módon azt találtuk, hogy ez a folyamat mindig a hatos szám körüli hosszúságú társadalmi útvonalakkal végződik, annak ellenére, hogy minden egyes egyén önállóan és a hálózat egészéről való ismeretek nélkül cselekszik".
A kis világ elmélet még mindig érvényes
A kisvilág-elmélet vagy kisvilág-hatás egy matematikai és szociológiai elmélet, amely szerint a természetben minden komplex hálózat olyan, hogy két csomópontot viszonylag kis számú linkből álló útvonal köthet össze. Ez az elmélet azonban analóg modellekből született és azokon alapul, amelyek semmiképpen sem látták előre a globalizált világot olyan mértékben, ahogyan az ma van. Ehelyett a kutatások kimutatták, hogy a hatalmas adatmennyiség és az algoritmusok ellenére a közösségi hálózat még mindig a "kis világ" matematikai modelljén nyugszik.
A Milgram-kísérlet leküzdése.
Boccaletti azt állítja, hogy "Milgram kísérlete, bár forradalmi volt, korlátozott értékű volt, mivel azt az a néhány levél befolyásolta, amely ténylegesen lezárta a láncot. Az ilyen jellegű kutatások elvégzése egy olyan széles és heterogén alapon, mint a közösségi média, azt mutatja, hogy nemcsak a közösségi hálózatok, hanem sok más összetett rendszer is ugyanezen elvek szerint fejlődik.
A Covid-19 bizonyítéka
Azt, hogy a hatalmas, összetett rendszereknek csak korlátozott számú kapcsolatra van szükségük ahhoz, hogy világszerte elterjedjenek, a vírusok bizonyítják, figyelembe véve a közelmúltbeli Covid-19-et. A Covid-fertőzés rendkívül gyors terjedése ugyanis újabb bizonyíték volt arra, hogy hat fertőzési cikluson belül akár egy vírus is gyorsan átszelheti a bolygót.